Gondolom te is halottad már azt a tanácsot, hogy éllj meg minden napot úgy, mintha az utolsó volna! Lassan már te is kezded érteni, hogy ez nem csak általános fecsegés. Gondoltál már arra, hogy mennyire elfecsérled az idődet? Remélem már igen. A legtöbben panaszkodunk, hogy csak 24 órából áll a nap. Pedig az a helyzet, hogy sohasem lehet több időd. Már csak azért sem, mert az idő egy igencsak relatív fogalom. Tulajdonképpen az ember találta ki, hogy valami mérőszámot rendeljen, ahhoz a dologhoz, amiről valójában szó van: az élethez. Ha így gondolsz bele, már egy kicsit másképp hangzik, nemdebár? Hiszen akkor nem is időből szeretnél többet hanem az életedből. Na ez aztán a megvilágosodás!

Természetes dolog, hogy minél többet szeretnénk élni és az is, hogy egyre több élményt szeretnénk szerezni, egyre többet teljesíteni. De a valóság az, hogy a történetednek bizony bármelyik nap vége lehet. Elkerülendő inkább eltereljük a figyelmünket egy csomó fölösleges dologgal,  nehogy véletlenül velünk is megtörténjen a vég. Közben pedig elfelejtjük megélni, ami tényleg megadatott. Pedig csak ez az, ami megvan nekünk és ennél többet nem is remélhetünk. Persze lehetnek céljaink, vágyaink, mi döntjük el, hogy mit kezdünk azzal az idővel, ami a rendelkezésünkre áll. Most vitatkozhatsz, hogy persze egészséges életmóddal és egy kis figyelemmel lehet befolyásolni az itt töltött időtartamot. Ne több időt akarj, hanem a meglévőt éld meg úgy, hogy arra érdemes legyen emlékezni. A valódi életet éld meg, ne pedig a gondolataidban kalandozz.

Hú, ezt így visszaolvasva még nekem is túlságosan közhelyesen hangzik. Na igen, sokszor hallottunk már sokmindent nemigaz? Gyakran vádolják a trénereket, hogy folyamatosan csak közhelyeket skandálnak a nép felé. Na igen ám, persze, hogy sokszor hallottad már ezeket. De vajon így is élsz? Inkább tekints úgy az írásomra és az összes többi előadóra is, mint emlékeztetőkre. Sajnos az elméleti tudás édeskevés, ez nem fog hozni számodra szebb életet. Cselekedned kell hozzá.

Persze már megint ezzel a dumával jövök. De ez tényleg fontos és nem lehet elhanyagolni. Akár tetszik, akár nem. Szóval, ha már itt tartunk. Kezdj el minden nap egy olyan gyakorlatot, akár írásban, hogy belegondolsz, mit cselekednél másképp, ha ez lenne életed legutolsó napja. Ha már készen állsz, kezd is el úgy cselekedni. Az élet nem várat magára. A szürke hétköznapok kifejezés pont arra utal, hogy nem használod ki, amid már megvan. Mond, mire vársz?